A területről

A Sólyomkő Természetvédelmi Rezervátum egy botanikai rezervátum (1 ha). Tusnádfürdőtől nyugatra helyezkedik el, az Olt folyó jobb partján, a Déli-Hargita vulkáni láncában és a Piliske hegy lejtőjének alján (810 m magasságban). A rezervátum részét képezi egy hegyi tájnak, mely lombhullató és tűlevelű, vegyes erdővel van borítva. Növényföldrajzi fontossága a rezervátumnak az 1942-ben leírt Teleki hölgymál (Hieracium telekianum), mely helyi endémizmus.

Éghajlat és vízrajz
A földrajzi helyzetének és felszínének köszönhetően a mérsékelt övi középmagas hegyvonulatok általánosan ismert éghajlattípusával jellemezhető. Ennek következtében megtudhatunk néhány klimatikus tényezőt: az évi átlaghőmérsékleti érték 4-6°C között van, az évtizedes átlagértékek nyáron 12-14 °C és télen -6 -8 °C között vannak, nyári 25 °C maximummal és téli -25 °C minimummal. Az évi átlagos csapadékmennyiség 800-900 mm/év között ingadozik. A hóréteg nagyjából 100 napig tart, viszont az árnyékosabb helyeken sokkal tovább. A rezervátum felszíni vizei a Holló pataka és a Bányász pataka, melyek az Olt vízgyűjtő medencéjébe tartoznak.

Geológia és geomorfológia
A Rezervátum teljes területe a Hargita vulkáni lánc déli részén található, a Piliske vulkáni kúp keleti lejtőjén. A geológiai összetételében két típusú vulkáni kőzetet azonosítottak, melyek két kitörési fázisból származnak: - első fázisban andezit piroxén; - a második fázis egy sorozatos agglomerátum és andezites láva, bazaltos hornblendével (amfibollal). Az alapzat a flis képződményekből képződik, melyek alkotásában részt vesznek olyan kőzetek, mint a márgás mészkő, homokkő, márga, márgás agyag vagy pala. Morfológiai szempontból a terület a Dél-Hargita hegység vulkanikus láncához tartozik. A Piliske vúlkáni kúp lejtőjének keleti oldalán helyezkedik el a torony alakú andezit kiemelkedésekkel, melyek 50-60 méterrel a földfelszín fölé emelkednek. A Piliske kúp egy relatív egyszerű topográfiát képvisel, hosszabb lejtőkkel dél és észak irányába és nagyon meredek lejtőkkel kelet irányba.

Mindig kövesd a jelet!
A Sólyomkő fele tartó túristaút jelzése a piros háromszög. Ez a jelzés van festve a fák oldalára, nagyjából fejmagasságban és arra int minket, hogy ezt a jelet kell követni és nem szabad letérni a piros háromszöggel jelzett ösvényről ahhoz, hogy bíztosnágosan és a lehető legrövidebb idő alatt elérjük a Sólyomkövet. Ugyanez a jelzés vár minket lefele is az erdőben. Egy fontos dolgot viszont nem jelez nekünk a piros háromszög: a szerpentinek használatának szigoró betartását. Sokszor úgy gondoljuk, hogy ha levágjuk a kanyart és egyenesen mászunk kifele azzal időt és energiát spórolunk. Viszont nem ezt tesszük, hanem veszélyeztetjük a társaink testi épségét, mivel a rövidítések során köveket guríthatunk lefele. A kitasposott rövidítések pedig helyet adnak az esővíznek, így az meredekebbé és veszélyesebbé teszi az oldalt. Fontos tehát felelősséggel hasznalni a piros háromszög által jelzett kígyózó szerpentineket, hogy kirándulásunk egy kellemes séta legyen.

A természet sebei
A természet érzékeny az emberi eredetű (antropogén) szennyezésekre. Egyesek közülük esztétikai szennyezésnek tűnhetnek, viszont sok emberi eredetű anyag talajszennyezést okozhat és kárt tehet az élővilágban. A mesterségesen előallított, leggyakrabban természetet szennyező anyagok lebomlási ideje nagyon nagy: papírzacskó – 1 hónap, kartonpapír – 2 hónap, pamut ruhadarab – 5 hónap, cigarettacsikk – 5 év, műanyag zacskó – 15 év, bőrcipő – 50 év, műanyag palack – 500 év, sörösdoboz – 500 év, műanyag kanna – 1000 év, üvegpalack – 1 milló év vagy egyáltalán nem bomlik le. Ezek az évszámok a szennyező anyagok minőségének függvényében sokat változhatnak, de érzékeltetik, hogy a természetben általunk eldobott anyagokat sok generáció múlva is látni lehet majd. Ne feledd: kirándulásod során csak a lábnyomodat hagyd az erdőben és csak az emlékeidet vidd magaddal!

Élet a halál után
Az elhalt faanyag az erdő működésének kritikus eleme, amely fontos szerepet játszik a természetes és egészséges erdő ökológiájában:

  • fenntartja az erdő termelékenységét azáltal, hogy bíztosítja a szerves anyagot, a nedvességet, a tápanyagokat és a tűlevelűek regenerációját (egyes fafajok magvai lebomló félben lévő farönkökön csíráznak)

  • élőhelyet bíztosít olyan szárazföldi és vízi élőlényeknek, amelyek a kidölt és elhalt fákban élnek, táplálkoznak, azok üregeiben fészkelnek vagy a rönkök által keletkezett pocsolyákban élnek

  • az elhalt faanyag táplálékforrást bízosít olyan fogyasztók számára, mint a specializált bogarak, gombák vagy baktériumok

  • stabilizálja az erdő épségét az által, hogy segít a lejtők megerősítésében, a talajfelszín stabilizálásában, a talajerózió megelőzésében viharok, nagy esőzések és más szélsőséges éghajlati jelenségek során

  • hosszútávra felgyűjti a széndioxidot, lecsökkentve ezzel a környezeti tényezők változásainak a negatív hatásait

Látvány a Sólyomkőről
A Sólyomkőre érve Tusnádfürdő látványa tárul elénk. Tusnádfürdő Hargita megye legjelentősebb üdülőtelepe, 1968-ban nyílvánították várossá és ezzel az Alcsíki-medence egyetlen és egyben Románia legkisebb városa lett. A város látható szinte teljes nagyságában, melyet az Olt folyó szel át. Ezen kívül látható a város közepében lévő Csukás-tó, melyet 1882-1893 között mesterségesen alakították ki az Olt vízéből. A Sólyomkő a vulkanikus eredetű Hargita hegység déli végződésénél helyezkedik el (853 m), amely Románia legfiatalabb vulkanikus hegysége. Tőle délnyugatra a Hollópatak-tető (1134 m), északra az Ölyves-tető (1142 m) és nyugra a Nagy-Piliske (1374 m) található. Szemben, a rezervátumtól keletre, láthatjuk a Szurdok-tetőt (1199 m), tőle délre a Komlós tetőt (1269 m) és a Szurdok-tetőtől északra látható a Vártető (1079 m), ahonnan vaskori leletek kerültek elő (megfigyelőhely volt). A Sólyomkővel szemben fekvő hegyek a Csomát hegységhez tartoznak. A városhoz közelebb, 701 m magasan, látható az Apor Bástya, tőle tőle északra található a Ludmilla kilátó (731 m). Jobb irányba, délre tekintve, a Tusnádi szoros kijáratánál (mely egyben Hargita megye határát is képezi), láthatjuk a Bükszádi medencét és a legközelebbi településet, Sepsibükszádot is. Balra, északra tekintve láthatjuk az Alcsíki-medence déli részét, a Tusnádi-szorost és az északra fekvő legközelebbi települést, Újtusnádot. Bár a lávafolyások megálltak körülbelül 1 millió évvel ezelőtt, a vulkanikus működés mai napig megmutatja jelenlétét a felszínre törő gázokon keresztül, amely töréseken és repedéseken keresztül tör a felszínre,CO2 (szén-dioxid) vagy H2S (hidrogén-szulfid) kiáramlás formájában valamint vízben oldott formában (borvíz). Ezek jelzik a vulkanikus aktiviás végső szakaszát.